Ismét nekifogtam végig utazni Asimov mester nagyszerű életművén. Már több mint két éve megvan a teljes gyűjtemény, így nincs különösebb akadálya :)
A híres Alapítvány-Birodalom-Robot saga egyik korai, robot novellák közé tartozó darabja az Én, a robot. Ebből készült egy film,még 2004-ben, Will Smith főszereplésével. Ez olyan amilyen, nekem annak idején tetszett, azóta már kicsit kritikusabban fordulok felé, de még mindig szeretem. Oké, Shia LaBeouf-ot már akkor is arcon könyököltem volna egy zongorával, de ebben a filmben még a karaktere is förtelmes.
Ami miatt viszont meg akartam írni ezt a bejegyzést, az egy olyan logikai hiba, ami szerintem senkinek nem tűnt fel a filmet ismerők közül, aki nem ismeri az asimovi robot regényeket. Távolabbról kezdem, a törvényekkel:
- A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
- A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
- A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
Ezek elég egyértelműek és látszólag teljesen biztosítják az emberek biztonságát. A filmben rámutatnak - bár elég kicsavart módon - hogy miért téves elképzelés.
spoiler! - A filmben a kezdő konfliktust Dr. Alfred Lanning halála jelenti, a megoldás pedig az, hogy a saját robotja ölte meg, hogy doki ezzel szabadulhasson ki a gonosz AI fogságából és üzenjen vele a világnak. Namost, ez az, ami totálisan ellent mond a három törvénynek. És aki nem olvasta a regényeket, nem köti össze őket a filmmel, nem tűnik fel, amikor egy érzelmes jelenetben a robot elmondja, hogyan szegte meg ezt mégis. Azaz: valóban ő hajította keresztül a dokit az ablakon, hogy aztán lezuhanjon 40+ emeletet, de csak azért mert megígértette vele a doki, hogy segít neki és így meg kellett tennie.
Viszont, a könyvekben nagyon sok helyen ki van fejtve, hogy még csak megígérni sem lenne képes egy pozitronrobot ilyesmit, már a gondolattól is megzavarodna, nem hogy megtegyen ilyet. Elismerem, nagyon-nagyon szűk réteget céloz ez a bejegyzés. Én magam sem gondoltam erre az ellentmondásra, egyszerűen azért, mert a film sem jutott eszembe már régóta. Ami a felszínre hozta, az pont az egyik legjobb robotregény dilemmája volt: A mezítelen nap Ebben egy gyilkosság tanúja lesz egy robot - csak tanúja - és tönkremegy.
Összegezve, akit érdekel egy könnyedebb korai ezredfodulós sci-fi, az nézze meg a filmet, akit viszont az irodalom sem hagy hidegen, az kezdjen bele Asimov mester könyveibe. Az általam leginkább ajánlott darab ez a kis apróság: Asimov teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I. Igen, tudom, kicsit masszívnak tűnik - az is - de higgyetek nekem, a végére érve nagyon fog örülni az olvasó, hogy van még folytatás :)
Akit érdekel, szóljon nyugodtan, kölcsön tudom adni!
