Most nem arra gondolok, hogy a mobiltelefonok esetében használt GSM 3, vagy 3G lassan elköszön a piacról, bár arra is érdemes figyelni.

A fájlszerveren cseréltem le az ntfs-3g-t, mint meghajtóvezérlést.

Anno, sok évvel ezelőtt összereraktam egy miniPCt, egy raspberry formájában. Leginkább mint fájlszerver üzemel mostanra, de ez a blog is ott kezdődött, sok-sok évvel ezelőtt.

Magával a felépítéssel is sokat tanultam az üzemeltetésről, de azóta még több ragadt rám. A kezdeti, raspberrys útmutatókban sajnos a bekötött külső lemezre az egyszerűség miatt NTFS fájlrendszert javasolt.

Ha nem tudod mi ez, nem gond, valószínűleg 20 éve használod már. A winXP-vel alapértelmezetté tett alap windoz fájlrendszer. Vannak hiányosságai, de nem rossz.

Unix alapú rendszerek egészen mást használnak, de nyílt forrású megközelítésben megírták azt a drivert, ami tudja pingvin alatt is kezelni a másik rendszer lemezeit. 

Csak az a gond, hogy ez elég rossz teljesítményű az eredeti windozhoz képest. Ami mai átlag gépnek már nem is tűnik fel, pár százaléknyi proci terhelés, majdnem hibahatárom belül.

Viszont egy diétás, minimál pcn ez már igen is számít. A probléma már csak az volt, mire ez kiderült, a lemez tartalmát nem tudtam hova kimenteni, hogy kicseréljem alatta a tárolót.

Így sokáig kellett várni a cserére, de nem is egyszer kellett megtennem, mert úgy nem vicces ugye. Elsőre külső gépen formáztam a lemezt, ami viszont már túl új verziót készített, így rádugva a kártyára, kezdtem újra.

Viszont az adatmozgatás mind a két esetben 10+ óra volt, szóval megranultam a dolgot. 

Az eredmény viszont bíztató, mert nem számottevően gyorsabb, de a prociterhelés sokkal kisebb és ezzel együtt a hőmérséklet is. Márpedig az is kritkus lehet, hiszen 50 fok fölött a málna már nem ehető.

Szóval használjatok jó fájlrendszert, ami a rendszerhez való.