Ez ismét egy teches írás, aki az ilyesmit nem szereti, nyugodtan skippelheti :)

Van egy nagyobb külső vinyóm, ami biztonsági mentésként funkcionál. Erre rakom el a régi fotókat, zenéket és azt a rengeteg videóanyagot, amik a dojo promó anyagok készítése során keletkeztek. A rengeteg edzőtábori felvételt már nem is említve. Szóval mindezt egy 3TB-os külső vinyóra pakolgatom fel-le, ami egy normál méretű, 3,5"-os darab, Western Digital Blue példány.

Ami teljesítményben nem rossz, a kifejezetten takarékos zöld verziókhoz képest jobb értékekkel bír, de persze elmarad a piros és lila szerverekbe szánt, folyamatos használatot és írást tűrő változatoktól - hogy a kimaxolt és legdrágább fekete kategóriát nem hagyjuk ki.

A legutóbbi bejegyzésben azt mutattam meg, hogy beszereztem és beszereltem a gigabites switchet és ezzel gigabiten mennek az adatok a lakásban. Az asztali gépeknek ez tetszik is: az enyém ugyanúgy használja mint eddig, a másik asztali ugyan csak részben tudja kihasználni, de hasít. Amire kíváncsi voltam, az a kártyaPC. Naponta nézegettem a grafikont, tesztelgettem, mozgattam videóanyagokat, hogy a nagyobb terhelést is lássam.

Összességében két fő tapasztalatot gyűjtöttem eddig, az utóbbit csak nemrégen.

Tegnap megérkezett végre amit rendeltem: egy szép gigabites switch és hozzá pár cat5e kábel. Így már minden a lakásban lévő eszközre rá tudtam kötni a gigabitet, ami az optikából egészen az ajtómig jön.

A tesztek alapján ugyan a régebbi eszközök nem tudják teljes mértékig kihasználni, de még a miniszerver esetén is duplázódott a belső hálón történő adatmozgatás sebessége. Egy kis kártyaPc-ről van szó, elvileg Gigabites csatoló van rajta, gyakorlatilag a rajta lévő proci nem bírja kihajtani.

És így már Eszti gépén is le lehet cserélni az eddigi iszonyat lassú wifi adapteres működést, ami ebben a házban is borzalmas, nagyjából 25+ wifihálózat látszik a nappaliból. Éljen a modern technika, de ez már igazi wifi-szmog. Ezek még az előző lakásban tapasztaltak, de érvényesek: Elektromszmog Vezetéknélküli szmog

Rakok ide pár képet, az egész hóbelvancot beköltöztettem az íróasztal szekrény részébe. Egyelőre figyelem a melegedést, nyitott és zárt ajtónál is - meglátjuk, hogy muzsikálnak. A tovább után van pár kép is.

A napokban gondolkoztam el rajta, hogyan tudnám ezt a jelenséget nevén nevezni, a címben látható az eredmény. Erre még egy index cikk is besegít a témakörben: Alig száz éve Európa még...

A gondolatmenetem lényege egy természeti törvényből fakad: a természet nem szereti a vákuumot. Először univerzumot akartam írni, de az úgy nem lenne helyes, bár technikailag teljes vákuum még a bolygóközi térben sincs, meglepően sok részecskét találtak benne - bár ettől a legtöbb élőlény még simán megförmed.

Szóval a szabály szerint, ha valahol űr keletkezik, azt a természet nagyon gyorsan betölti. Pontosabban a természet szereplői viselkednek úgy, mint a gázok: kitöltenek minden rendelkezésre álló helyet - ha valami eltűnik, akkor annak a helyét is be tudják tölteni.

Ebben az adásban beszélgetnek arról, milyen mértékben eldurvult a magyar társadalom, mennyire embertelenek lettünk: Flaszter 84. – Magyarország eldurvulása

Egy valamivel nem értek egyet - ez nem újdonság. Minél több információhoz jutsz hozzá, annál tisztábban látszik, hogy mindig is ilyenek volt a drága nép. Minél nagyobb a szükség, annál nagyobb az esélye annak, hogy előkerül egy erő vagy hatalom, ami segíti ezeknek a dolgoknak az előbújását.

Egyenlőre még nincs karantén helyzet nálunk, inkább amolyan önkéntes dolog és lehetőség, mert mind a ketten tudunk itthonról dolgozni, legnagyobbrészt. Ezen a bejegyzésen már többször gondolkoztam, lehet, hogy még formálom kicsit, mielőtt kiteszem. A

jutott eszembe, nagyjából a második hét után, hogy nekem ez a helyzet valahogy ismerős, illetve már voltam ilyenben. Nem a vírusra gondolok, nem spiritualitás, de még csak nem is zárka :)

Nagyjából negyedik hete tart a homeoffice, azt hiszem februárban ezt senki nem gondolta volna. Kicsit kényelmetlen, hogy csak hetente egyszer megyek ki bevásárolni, plusz pár naponta sétálunk egy rövidet - aztán iszkiri vissza. Annak fényében még kellemetlenebb, hogy látom a sok nemtörődöm gyökeret, akik láthatóan nem dolgozni mennek valahova, hanem csoportosan közösülnek a rézzel valahol szabadtéren.

Update:

Ha csak a kódért jöttél, akkor rossz helyen jársz. 

Őszintén szólva kezd már tele lenni a hó-tököm. Tudom, hogy nem nagy áldozat az, amit már lassan hetek óta meghozunk - nincs kimászkálás, nincs edzés, nincs tábor, csak home office, fertőtlenítés, óvatoskodás. Ez persze mind semmi, ennél sokkal több nehézséget is elviselt már ember és az egészségügyben most sokan örülnének, ha csak ennyi gondjuk lenne. De!

A természet mindig utat tör magának - ahogy mondta Ian Malcolm, a Jurassic Park című híres gyíkos mesében :)

Egy kis helyzetleírás, akit nem érdekel ugorja, most mindenhol ez van, de pár év múlva ezt olvasva, nem árt, ha gyorsan képbe tudsz kerülni.

Maradj otthon! 

Komolyan, lassan egy Csillagkapu vagy inkább egy Doctor Who évadnak tűnik ez a 2020. Csak remélni tudom, hogy az április maximum az asgardokat vagy magát a Dokit hozza el, nem egy rakás goauld és dalek fog itt mókázni..

Hogy mi lesz itt még, azt Itália földjére pillantva szemlélhetjük. Tisztább levegő, tiszta folyók, delfinek - najó, az talán nem. 350 Ft feletti €? Az már megvan! De napi 400+ halott? Azt még inkább ne, pedig mostanra ennyit jelentenek a hivatalos szervek náluk.

Hogy ez nem sok és csak idősek? A nagy lófaszt! Ez sokkal több, mint amennyi ember naponta meghalna, ha nem lenne ez az egész. És ott azért már tesztelnek, akit érnek, valamint az egészségügyi rendszerük is többször jobb volt, mint a miénk. WHO pont 9 felett - a magyar éppen 2 felett, na?